2023. április 28-tól hatályos a veszélyhelyzet ideje alatt egyes szervezetek működésére vonatkozó, továbbá egyes közigazgatási eljárási szabályok megállapításáról szóló 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet.
A rendelet 6. §-a alapján a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szerinti közgyűlésen az érintett a jogait személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével gyakorolhatja a szervezeti és működési szabályzatban (sic!) meghatározott módon.
A jogszabályi rendelkezés tehát csak akkor alkalmazható, ha arra a szervezeti-működési szabályzat (ez ugyanis a törvényi elnevezése, nem pedig szervezeti és működési szabályzat) lehetőséget ad és egyben megteremti az online jelenlét feltételeit is. Ez egy lehetőség a tulajdonközösség számára, amellyel természetesen nem kötelező élniük.
A bíróságok is tartanak online meghallgatásokat, ők egységesen a Skype for Businesst tudják alkalmazni azon eljárási cselekmények esetében, ahol a személyes közreműködés ilyen módon kiváltható. A Skype for Business például alkalmas a személyazonosítás biztosítására, ha a technikai feltételek a bíróságon adottak.
Amennyiben a tulajdonostársak úgy döntenek, hogy a közgyűlésen való online jelenlét feltételeit meg kívánják teremteni, abban az esetben érdemes lépésenként végiggondolni a folyamatot és különösen az alábbi szempontokat vizsgálni, illetve kidolgozni:
- a kép- és hangrögzítésre egyaránt alkalmas program kiválasztása;
- az ehhez szükséges technikai feltétel a tulajdonostárs rendelkezésére áll-e (rendelkezzenek internet-kapcsolattal és olyan eszközzel, amely alkalmas a kép és hang egyidejű továbbítására);
- a program (szoftver) fajtája között a tulajdonosok nem válogathatnak, azt előzetesen szükséges rögzíteni;
- feltétel-e az, hogy a tulajdonosok előzetesen bejelentsék az e-mail címüket?;
- a tulajdonosok azonosítása és az egymás közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítása;
- annak szabályozása, ha több tulajdonos egy helyiségben tartózkodik és közösen ugyanazt az eszközt használják;
- irreleváns személyek online jelenlétének megakadályozása megoldható-e;
- a szavazás módja;
- adatvédelmi szabályok;
- az eszközökkel és a használattal kapcsolatban felmerülő költségek viselése.
A rendelkezés utat mutat a digitális világba, azonban amikor ezen szabályok kidolgozására kerül sor, ne felejtsük el azt, hogy nem elvárható egyetlen közös képviselőtől, levezető elnöktől, vagy társasházi tulajdonközösségtől sem, hogy erre alkalmas technikai feltétellel rendelkezzenek. Ahogyan az sem, hogy a saját tulajdonú eszközét valaki a közösség céljaira használja, vagy előfizessen egy olyan szoftver használatára, amely alkalmas lehet az online jelenlét biztosítására.