Kedves Látogató!
Ebben a kategóriában a honlapom társasházi vonatkozású írásait találhatja.
Kellemes olvasást kívánok!
Gyakran találkozom olyan közgyűlési meghívóval, amely a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztását követően magáról a napirend elfogadásáról szóló napirendi pontot is tartalmazza. Ez alapján tehát arról kellene szavaznia a közgyűlésnek, hogy elfogadja-e a korábban a közgyűlési meghívóban feltüntetett és meghirdetett napirendeket, vagy nem. Ezt a témát fogom most körbejárni.
2023. április 28-tól hatályos a veszélyhelyzet ideje alatt egyes szervezetek működésére vonatkozó, továbbá egyes közigazgatási eljárási szabályok megállapításáról szóló 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet.
A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött jogi személy, gazdálkodó szervezet, míg a társasház nem.
A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény 2023. július 1-jén lép majd hatályba, és számos érdekességet tartalmaz cégeknek, szervezeteknek egyaránt.
A közgyűlés a döntéseit nem egyetértésben, hanem szavazással hozza meg. A tulajdonostársak a napirendi pont ügyében szavaznak, nem konszenzusos megállapodást kötnek.
A közös képviselő a társasház szervezetének része, választott tisztségviselő, aki – ahogyan a tisztség elnevezése is tartalmazza–, egyben képviselő is. A Ptk. 6:11. § alapján a képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi.
Korábban kifejtettem, hogy a közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet. Most azt mutatom be, mi történik akkor, ha egyetlen tulajdonos sem vesz részt a közgyűlésen és meghatalmazottal sem képviselteti magát.
A veszélyhelyzet ideje alatt szembesültem azzal, hogy sokan a közgyűlést a nevében lévő „gyűlés” szó miatt a gyülekezéshez hasonlították, azzal azonosították, míg mások rendezvénynek tekintették. A közgyűlést azonban nem az elnevezése, hanem annak jelentése alapján kell értelmezni, amely nem más, mint a tulajdonosokból álló döntéshozó szerv.
Minek minősül a társasház? A Ptk. szerkezete árulkodik a jogalkotó szándékáról: a társasház a Ptk. ötödik könyv (dologi jog) VI. címében „Közös tulajdon és társasház” néven kerül szabályozásra. A dologi jogi könyv a vagyoni berendezkedés joga. A vagyoni berendezkedés pedig nem szervezeti, hanem tulajdonjogi megítélésű.
Figyelem! A cikk 2021. július 1-jén, a Kormányrendelet hatálybalépésének napján íródott. Az időközbeni jogszabályváltozások miatt előfordulhat, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz. A Magyar Közlöny 99. számában megjelent a 289/2021. (V. 31.) Kormányrendelet, amely módosítja az 502/2020. (XI. 16.) Kormányrendeletet. A módosítás 2021. június 1-jén lép hatályba.