A szabálysértési elzárás a modern korban nem szokatlan büntetési nem. Kiszabható önálló büntetésként, más büntetés, vagy intézkedés mellett – kivéve a közérdekű munka és a figyelmeztetés -, de elzárást kap az a szabálysértő is, aki a kiszabott szabálysértési bírságot a rendelkezésre álló határidőn belül nem fizeti meg. A társadalom rosszallását kifejezheti úgy is, hogy a szabálysértés elkövetőjét pénzbírsággal sújtva, fenntartva azt a fenyegetettséget, hogy a kiszabott bírság meg nem fizetése, azaz az önkéntes jogkövetés elmaradása ilyen formán is elzáráshoz vezethet. Az elzárás maga az ókorban is fellehető, azonban az azt megalapozó anyagi és alaki jogi szabályok jelentősen változtak.
Az írásom a Jogelméleti Szemle 2015/4. számában olvasható.