Hónap: 2021 augusztus

Gyülekezési jog

A jegyzet összefoglalva tartalmazza a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény, a  gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésre irányuló bejelentés elintézésének és a gyűlés biztosításával kapcsolatos rendőrségi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 26/2018. (IX. 27.) BM rendelet előírásait, az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseit és az Alkotmánybíróság által meghozott döntéseket.   Gyülekezési jog táblázat

Társasház vagy lakásszövetkezet?

A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött jogi személy, gazdálkodó szervezet, míg a társasház nem. Társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyi alapító, alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet. A lakásszövetkezet feladata a lakóépületek építése és fenntartása, ennek körében tevékenységét a ténylegesen felmerült költségeinek figyelembevételével, nem nyereségszerzés céljából végzi saját […]

Jogi személy lesz a társasház – quasi lakásszövetkezet?

A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény 2023. július 1-jén lép majd hatályba, és számos érdekességet tartalmaz cégeknek, szervezeteknek egyaránt. A törvény rendelkezése alapján a társasház is jogi személynek minősül majd. A jogszabály indokolásából kiderül, hogy a szervezet gyűjtőfogalom alá tartoznak majd a cégek és a civil nyilvántartásban szereplő […]

Hangfelvétel készítése és felhasználása – polgári jog vs. adatvédelmi jog

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)  2:48. § (1) bekezdése alapján hangfelvétel akkor készíthető, ha a hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárul. A Ptk. Kommentár kifejti, hogy az emberi személyiség külső megnyilvánulása, az ember külső megjelenése alkalmas arra, hogy az egyén beazonosítható legyen. Ennek részeként a képmás és […]

Szavazatok a társasházban

A közgyűlés a döntéseit nem egyetértésben, hanem szavazással hozza meg. A tulajdonostársak a napirendi pont ügyében szavaznak, nem konszenzusos megállapodást kötnek. A jogszabályokból levezethető, hogy a szervezeti-működési szabályzat és a közgyűlés más határozatai nem kötelmi, hanem szervezeti jogi aktusok. A Ptk. 6:1.§ alapján a kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. […]

A Facebook profil fenntartója is felelős a profiloldalán megjelenő jogsértő tartalmú közlésekért

A közösségi média használata manapság mindennapos, azonban sokan nincsenek tisztában azzal a felelősséggel, hogy az ott megjelentetett tartalmak miatt jogi felelősségük is van. Egy vitás ügyben született jogerős döntés szerint az internetes oldal fenntartója azzal, hogy mások számára teret biztosít véleményük kifejezésére és ezáltal lehetőséget teremt azok mások által való megismerésére, a hozzászólást bejegyző személy […]

A közös képviselő által a tevékenységi körében harmadik személynek okozott károkért a társasház tartozik felelősséggel

A közös képviselő a társasház szervezetének része, választott tisztségviselő, aki – ahogyan a tisztség elnevezése is tartalmazza–, egyben képviselő is. A Ptk. 6:11. § alapján a képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. Tehát a közös képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a társasházat jogosítja és kötelezi. Nem pedig a képviselőt, aki a […]

Komment eltávolítása – elvárható magatartás

Az Alkotmánybíróság 19/2014. (V. 30.) AB határozata kimondta, hogy a jogsértő közleményekért való felelősség a moderálástól is független, és a Kúriának a kifejtett álláspontjával egyezően a felelősség objektív módon egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik. Ezért érdemes a kommenteket átolvasni és moderálni. Amennyiben az oldal üzemeltetője ugyanis figyelemmel kíséri a hozzászólásokat és azokat moderálja, az […]

A rendőr képmásának nyilvánosságra hozatala

A rendészeti munka megkívánja, hogy a hivatásos állomány tagja jelen legyen olyan eseményeknél, amelyek akár előre nem láthatóan is érdekelni fogják a nyilvánosságot, akár a tárgyalóteremben, akár köz- vagy magánterületen is. A rendőröknek ezekben az esetekben is helyt kell állniuk, meg kell felelniük velük kapcsolatban támasztott követelményeknek. Egy-egy ilyen esetben jellemzően fényképek, vagy videófelvételek készülnek, […]

Közgyűlés tulajdonosok nélkül?

Korábban kifejtettem, hogy a közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet. Most azt mutatom be, mi történik akkor, ha egyetlen tulajdonos sem vesz részt a közgyűlésen és meghatalmazottal sem képviselteti magát. Talán első olvasásra ez nehezen elképzelhető, de mind a képviseleti, mind pedig a tulajdonosi oldalról megközelítve életszerű lehet. […]

Következő oldal »