A változás 2025. július 20-tól lesz hatályos és pontot tesz a korábbi napelem körüli vitás kérdésekre.
A jelenleg hatályos törvény a korszerűsítés fogalmát az alábbiként határozza meg: meglévő épület, épületrész, épületberendezés rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságát javító, használati értékét, teljesítőképességét, üzembiztonságát növelő építési-szerelési munka. Korszerűsítésnek kell tekinteni a megújuló energiaforrások (napenergia, szél, geotermikus energia stb.) alkalmazására, a központi fűtő- és melegvíz-ellátó berendezésnek az energiaracionalizálással, a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakítására vagy cseréjére vonatkozó, továbbá az épület energiahatékonyságát szolgáló épületszerkezeteken végzett építési-szerelési munkát is.
Azonban gyakran felmerült a kérdés, hogy ez vajon a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak minősül-e, vagy sem. Az én álláspontom szerint a napelemes rendszer telepítése eddig sem volt a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások része, hiszen a korszerűsítés fogalma éppen arra utal, hogy a napenergia alkalmazásával járó munka az a felújítás (annak is a korszerűsítés) része.
A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás pedig csak az lehet, ami az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadás.
2025. július 20-tól a Thtv. kiegészül egy szakasszal, amely így szól:
„25/A. § (1) A közös tulajdonban álló épületrészre napkollektor, napelemes rendszer (a továbbiakban együtt: napenergiát hasznosító rendszer) létesítésének elhatározását, a telepítés és üzemeltetés részletszabályait, a csatlakozás feltételeit, a telepítés és üzemeltetés költségeinek és hasznainak megosztását legkésőbb a telepítés megkezdéséig, a közgyűlés – a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével meghozott – határozatában kell rögzíteni.
(2) Napkollektor a távhőszolgáltató által ellátott épületen akkor telepíthető, ha a szolgáltatási területével érintett távhőszolgáltató a telepítést és a tervezett műszaki tartalmat írásban jóváhagyja.
(3) A külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség energiaellátása érdekében napenergiát hasznosító rendszer a közös tulajdonban álló épületrészre csak akkor telepíthető, ha az a közös költség csökkentése érdekében telepítendő napenergiát hasznosító rendszer felhelyezését nem lehetetlenítené el.
(4) Ha a legfeljebb hatlakásos társasházközösségre a 13. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, az (1)–(3) bekezdés szerinti döntést a tulajdonostársak hozzák meg.”
Sokaknak ismerős lehet ez a szöveg, hiszen – jelen sorok írásakor még 2025. július 19-ig hatályban lévő – a veszélyhelyzet ideje alatt a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvénnyel kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 293/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet is hasonló rendelkezést tartalmaz: „A közös tulajdonban álló épületrészre – a társasházközösség közös költségének csökkentése érdekében telepítendő és üzemeltetendő – napkollektor, napelemes rendszer (a továbbiakban együtt: rendszer) telepítését és üzemeltetését a közgyűlés, illetve a megismételt közgyűlés a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada több mint felének szavazatával megtilthatja.”
Innen is tudhattuk többek között azt, hogy a napelemes rendszer nem tartozik a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások közé. Most azonban nem megtiltani (érdekes volt ez a fordított szavazás), hanem dönteni lehet róla. Bekerül tehát a törvény szövegébe a korábbi rendeleti szabályozás július 20-tól.