A téma aktualitása miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által kiadott közleményeket szemlézem és egészítem ki.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a sajtóból értesült arról, hogy az Európai Parlament egyik magyar képviselője egészségügyi intézményekben készített fényképekkel, videókkal, beszámolókkal kívánja bemutatni, hogy milyen hőmérsékleti és egyéb viszonyok uralkodnak a magyar egészségügyi ellátórendszerben.
Ezért a Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy már 2019 májusában állásfoglalást tett közzé honlapján az egészségügyi intézményekben készített képfelvételek információszabadsággal és adatvédelemmel kapcsolatos kérdéseiről, az erre vonatkozó szabályokról.
Mik ezek a szabályok?
Az állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi intézmények közfeladatot látnak el. Az ezekben az intézményekben fennálló állapotok, körülmények, tárgyi feltételek olyan témák, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot, az ilyen intézményekben készült, személyes adatokat nem tartalmazó felvételek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) alapján közérdekű adatnak minősülnek, vagyis az ilyen felvételek készítése és nyilvánosságra hozatala a Hatóság álláspontja szerint az információszabadság szempontjából nem kifogásolható.
Az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
Az Infotv. azt is kimondja, hogy az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.
A kép-és hangfelvétel készítésének szabályait egyrészt a Ptk., másrészt az adatvédelmi szabályozás rögzíti. A Ptk. 2:48. §-ának (1) bekezdése szerint képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
Csak az ember képmása lehet a felvételen szereplő személyes adat?
Egyértelműen nem. Még ha az érintett a felvételen nem is ismerhető fel, arca kivehetően nem szerepel, és így a Ptk.-nak a képmás védelméhez biztosított joga nem sérül, a felvétel tartalmazhat egyéb olyan személyes adatokat, amely alapján az érintett felismerhető (testalkat, mozgás, különös ismertető jegyek, stb.), így az adatvédelemre vonatkozó szabályok a képmás felismerhetetlenségétől függetlenül ebben az esetben is figyelembe veendőek.
Ez az eset áll fenn akkor is, ha valamely, a képen szereplő személyes tárgy alapján az érintett azonosítható, vagy legalább is fennáll a lehetősége, hogy valaki ez alapján beazonítsa a „tárgy” tulajdonosát, használóját, birtokosát. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ez vonatkozik a rendőrség által készített felvételekre is, vagyis nem elegendő egy személy szemének az eltakarása, vagy az arcának a kimaszkolása.)
A betegek védelme
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 2. § (1) bekezdése kimondja, hogy „az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét.”
Az intézmény vezetőjének felelőssége az intézmény betegeinek jogainak védelmét biztosítani, és megtenni mindent annak érdekében, hogy az intézményben tartózkodó személyek egészségügyi adatainak védelmét szavatolja, egészségügyi adat jogellenes kezelését, nyilvánosságra kerülését megakadályozza vagy megelőzze. Az Eütv. a beteg kötelezettségeként a 26. § (1) bekezdés f) pontjában előírja a gyógyintézet házirendjét betartani.
A sajtó szabadsága és a közönség jogai
Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét. A sajtószabadság kiterjed az államtól, valamint bármely szervezettől és érdekcsoporttól való függetlenségre is.
A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével.
A médiaszolgáltatónak az általa közzétett médiatartalomban tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot. Tilos a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek médiatartalomban történő öncélú és sérelmes bemutatása.
Mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről.
A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről.
Összefoglalva
A kép készítőjének felelőssége annak biztosítása, hogy a felvételen ne szerepeljen egy olyan egyéb személy sem, aki a rögzítéshez, adatkezeléshez nem adta hozzájárulását.
A Hatóság kimondta, hogy egyértelműen közérdek fűződik ahhoz, hogy a kórházban – a személyhez fűződő jogokat maradéktalanul tiszteletben tartható módon – képfelvételeket lehessen készíteni, valamint ahhoz, hogy a képfelvétel által megörökített eseményeket, helyzeteket, állapotokat a véleménynyilvánítás szabadságának részeként közbeszéd/közvita tárgyává lehessen tenni. Egy demokratikus jogállamban az átláthatóság és a számon kérhetőség elve mellett kell működnie az egészségügyi közfeladatot ellátó szervezetnek.
Ha azonban az adott intézmény úgy ítéli meg, hogy a nyilvánosságra hozott felvétel sérti az intézmény jóhírnevét, akkor az adott intézmény a jogi személyeket is megillető személyiségi jog megsértése miatt bírósághoz fordulhat a Ptk. alapján.
A Hatóág kihangsúlyozza, hogy a képviselői minőség nem jelent e tekintetben többlet adatkezelői jogosultságokat, a képviselők is kötelesek az általános adatvédelmi rendelet előírásainak megfelelni, továbbá tiszteletben tartani a Polgári törvénykönyv szerinti képmás védelméhez fűződő jogot.
Tehát az állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi intézmények közfeladatot látnak el, így az ezekben az intézményekben fennálló állapotok, körülmények, tárgyi feltételek olyan témák, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot, az ilyen intézményekben készült, személyes adatokat nem tartalmazó felvételek közérdekű adatnak, szűkebb körben közérdekből nyilvános adatnak minősülnek.