Amennyiben a közgyűlés úgy határoz, hogy a bankszámla feletti rendelkezési jogot a közös képviselő a számvizsgáló bizottsággal együtt közösen gyakorolja, abban az esetben felmerülhet-e az összeférhetetlenség kérdése? Minek tekinthető a második banki aláíró?
Fizetési számla megnyitása
A törvény kimondja, hogy az alakuló közgyűlés határoz a társasház közös képviselőjének megválasztásáról, valamint a fizetési számla (bankszámla) megnyitásáról. A bankszámla megnyitásával kapcsolatos döntés arról szól, hogy a megválasztott közös képviselő melyik pénzintézetnél és milyen számlát nyisson a közösség nevében és javára. A bankszámla feletti rendelkezési jog és az ezzel kapcsolatos ügyintézés ezért a közös képviselő alapfeladatai közé tartozik.
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (továbbiakban: Pftv.) alapján fizetési számlát a pénzforgalmi szolgáltató akkor nyithat, ha a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett – a jogi formájára vonatkozó előírások szerint – a létrejöttére, illetve nyilvántartásba vételére vonatkozó okmányokat, iratokat bemutatta. A fizetési számla megnyitásának tehát a feltétele a társasháznak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése és a közös képviselő megválasztása.
A pénzintézet azt nem vizsgálhatja, hogy a közös képviselő megválasztására a jogszabályoknak megfelelően került-e sor, és azt sem, hogy az őt megválasztó közgyűlési határozat érvényes-e, nem illeti meg az a jog, hogy a közgyűlés összehívásának általa vélt szabálytalansága, a közgyűlés által meghozott döntés jogszerűsége megítélését saját maga számára fenntartsa (Pfv.V.20.177/2015/4.).
A számlatulajdonos közösség a közös képviselő mellett másnak is adhat felhatalmazást a számla feletti rendelkezésre jogosultság gyakorlására. Az ilyen személy bejelentési, illetve rendelkezési jogosultságát abban az esetben gyakorolhatja, ha a megválasztását, valamint aláírását hitelt érdemlő módon igazolja. A megválasztásról szóló közgyűlési határozatba bele kell fogalmazni az érintett személyazonosító adatait, amely alapján őt a pénzintézet azonosítani tudja.
A közgyűlés felhatalmazhatja a közös képviselőt, hogy a társasház bankszámlája feletti rendelkezési jogot aláíróként – netbank igénybevétele esetén jogosultként – gyakorolja olyan módon, hogy amennyiben a közös képviselő jogi személy, úgy részéről kettő személyt jelölhet ki önálló rendelkezésre. Ez azonban nem minősül kettős aláírásnak.
Ha a közgyűlés úgy határoz, hogy a bankszámla feletti rendelkezéshez, jogosultkénti eljáráshoz együttes (kettős) aláírás szükséges, abban az esetben az egyik aláíró minden esetben a mindenkori közös képviselő, míg a másik személy a társasházi tulajdonközösség részéről kerül kiválasztásra. Rendszerint a számvizsgáló bizottság tagjainak adják meg ezt a jogosultságot.
Ez alapján a pénzeszközökhöz való hozzáféréshez, azokkal való rendelkezéshez a közös képviselő rendelkezési jogának érvényes gyakorlásához a társasház részéről a kijelölt személy aláírása (netbanknál, elektronikus ügyintézésnél e-mailen való hozzájárulása) is szükséges. De hogyan értelmezhető ez az aláírási jog? Döntési jognak minősül, vagy inkább egy ellenőrzési feladattal azonosítható?
A közös képviselő feladata
A közös képviselő, mint a társasház (közösség) törvényes képviselőjének bankszámla feletti rendelkezési joga nem vitatható. Az adminisztratív feladatai közé sorolható a bankszámla, és ha van pénztár, akkor annak a kezelése. Ő jogosult a közösséget képviselni mindenki felé, így neki kell azokat a kifizetéseket is teljesítenie, amelynek a közösség (társasház) a kötelezettje.
Ha valamilyen feladatot a törvény a közös képviselőre telepít, abból az következik, hogy az adott feladatot kizárólag a közös képviselet láthatja el jogszerűen, az másra nem ruházható át.
A képviseleti jogából fakadóan és hatáskörében eljárva ő hajtja végre a közgyűlési határozatokat, ő rendeli meg a munkát, ő ellenőrzi a teljesítést, ő állítja ki a teljesítésről szóló igazolást és ő fizeti ki az ellenszolgáltatást, a közművek díjait is. Ehhez a kifizetéshez utólagosan más engedélye, hozzájárulása nem szükséges, annak alapja a közgyűlés döntése és a törvény előírása. Amennyiben a hatáskörén kívül jár el, abban az esetben a felelősség az övé.
A Thtv. 28. § (1) bekezdés c) pont szerinti kötelezettségvállalás (a jóváhagyott éves költségvetés terhére szabályszerűen megtett jognyilatkozat, amely jövőbeni fizetési, szolgáltatási kötelezettséggel jár) végrehajtása is a közös képviselő feladata. Ilyen különösen a foglalkoztatásra irányuló egyéb (megbízási, vállalkozási) jogviszony létesítése a társasház nevében; áru, szolgáltatás megrendelése; szerződés megkötése a társasház nevében; minden más, fizetési és ellenszolgáltatási kötelezettséggel járó szerződés (közmű, közszolgáltatás); bevétel megszerzésére irányuló pénzügyi kihatású intézkedés (bérleti díj beszedése), stb.
A közös képviselőnek a kifizetés teljesítésének elrendelése előtt az okmányok alapján ellenőriznie, igazolnia kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. Az ő feladata az utalványozás, amely nem más, mint a kifizetés írásbeli elrendelése.
A közös képviselő fogja tehát indítani a kifizetést, de mivel ő is ember, így ő is hibázhat. Az én álláspontom szerint ezt hivatott kiszűrni a második aláírónak kiválasztott személy, aki nem rendelkezik a kifizetésekről, nem hoz ezzel kapcsolatos döntést, csak ellenőrzi azok helyességét, hogy az esetleges hibák időben kiderüljenek.
A második aláíró feladata
Amelyik társasházban második aláíróként kijelölnek valakit, általában nem szabályozzák ennek a személynek a tevékenységét. Ez pedig kardinális kérdés, hiszen az aláírás önmagában egy adminisztratív dolog csupán, de a vele járó felelősség már más kérdés és vissza is lehet élni a helyzettel.
A négy szem elve olyan elv, amely szerint egy adott műveletet annak végrehajtása előtt legalább két személynek „látnia” kell. Ez a kontrollmechanizmus megkönnyíti a hatáskörök delegálását, javítja az átláthatóságot, továbbá megnehezíti az önállóan cselekvő személy számára a közösség megkárosítását.
A második banki aláíró a kifizetéseket nem tagadhatja meg, ha az összeg és az adatok megegyeznek a számlán szereplő összeggel és adatokkal. A második banki aláírónak nem feladata a teljesítés mennyiségének és minőségének ellenőrzése sem, nem veheti át a közös képviselő feladatait sem.
Ez a fajta kettős kontroll a téves utalások, a hiányos számlák, a teljesítés nélküli kifizetések elleni védekezés eszköze. Abban az esetben, ha az aláíró mindent rendben talált, az aláírást nem tagadhatja meg.
Ennek a személynek a feladata ellenőrizni, hogy a kifizetésre váró tételen megfelelőek-e az adatok, így – a teljesség igénye nélkül – például:
-
-
-
- a számla kibocsátásának kelte,
- a számla sorszáma, amely kétséget kizáróan azonosítja,
- a számla kiállítójának neve, címe, adószáma,
- a vevő neve, címe (adószáma, ha van),
- értékesített szolgáltatás vagy termék megnevezése, mennyisége, nettó egységára (adó nélküli értéke),
- a számla nettó összértéke,
- az ÁFA százalékban és összegszerűen is kifejezve,
- kedvezmény mértéke, ha az egységár nem tartalmazza,
- teljesítési dátum, amennyiben az eltér a számla kibocsátás keltétől (a gyakorlatban általában minden számlán fel van tüntetve),
- kifizetési határidő,
- fizetési mód,
- értékesített termék/szolgáltatás besorolási jelölése (pl. VTSZ / SZJ / TESZOR szám, stb.),
- „e.v.” jelölés és nyilvántartási szám, amennyiben a számlát egyéni vállalkozó állítja ki,
- a hitelesség (a szolgáltatást nyújtó, illetve a számlát kibocsátó azonosságának biztosítása), a sértetlenség (a számlának az Áfa tv. szerinti tartalmát nem változtatták meg) és olvashatóság (a számlának az ember számára – alapos vizsgálat illetve magyarázat nélkül – olvashatónak kell lennie) kritériumainak megvalósul-e.
-
-
Másként fogalmazva a második aláíró feladata voltaképpen egyfajta üzleti ellenőrzési eljárásként a közös képviselő ügyintézésének ellenőrzése, amely során a közösség érdekében ellenőrzi, hogy:
-
-
- a számla lényegében megfelelő-e,
- a számla kibocsátójának ténylegesen a feltüntetett fizetési igénye van-e,
- a számla kibocsátója által megadott bankszámlaszám megfelelő-e, és hasonlókat annak biztosítására, hogy a közös képviselő ténylegesen csak azokat a számlákat egyenlítse ki, melyek kiegyenlítésére kötelezett.
-
Ami biztosan nem a második aláíró feladata
Az együttes (kettős) aláírás esetén a második aláírónak semmilyen döntési jogköre nincs. Nem az ő dolga a vállalkozóval megegyezni, őt elszámoltatni, a munkát átvenni, a minőséget és mennyiséget, a teljesítést ellenőrizni. Nem második közös képviselőként funkcionál. Ezek pedig a közös képviselő feladatai, hiszen a társasház nevében csakis és kizárólag ő jogosult harmadik személyek felé eljárni, érvényes és joghatályos jognyilatkozatot tenni.
Nem a második aláíró feladata továbbá a közös képviselő által leigazolt teljesítést megkérdőjelezni, kivéve, ha az kirívó körülmények miatt indokolt. Akkor is inkább a tulajdonosi jogából fakadóan kérdezheti fel a közös képviselőt, nem pedig második aláíróként. Természetesen, ha olyan számlával találkozik, amelyről tudja, hogy nincs mögötte valós teljesítés (például: kertészeti munkáról szóló számla olyan helyen, ahol nincs kert), akkor azt a közös képviselő felé jeleznie kell.
A nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött számla esetében nem kifogásolható részéről a rontott adat áthúzása az eredetileg feltüntetett adat olvashatóságának megőrzése mellett, és a helyes adat alá-, fölé- vagy mellé írása, a hiányzó adat pótlása, és a javítást végző aláírása, a javítás időpontjának feltüntetése minden számlapéldányon. Arra sem kötelezheti a vállalkozót, hogy az ő igényeinek megfelelő adatokat írjon a számlára.
Meg kell említenem azt is, hogy nem ő dönti el, hogy kifizeti-e a közös képviselőnek, vagy az egyéb vállalkozónak járó díjat, vagy visszatartja-e annak egy részét.
Összeférhetetlenség
A felmerülő kérdés az szokott lenni, hogy lehet-e a számvizsgáló bizottság tagja pénzügyi-gazdasági ellenőrként a második aláíró is egy személyben, mondván, hogy az utalványozó és az ellenőrzést végző személy nem lehet azonos, ezért ez ebben a formában összeférhetetlen és ezt jogszabály tiltja.
Ezzel szemben éppen az általános jogszabályi tilalom hiányára tudunk abból következtetni, hogy ilyen összeférhetetlenségi szabályokat államigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok is közjogi szervezetszabályozó eszközben, normatív utasításban szabályoznak. Csakhogy a közjogi szervezetszabályozó eszközben jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg, ezt törvény kifejezetten tiltja. Márpedig, ha jogszabály rendelkezne ennek az összeférhetetlenségi szabálynak a létezéséről, akkor nem normatív utasításban rendelkeznének róla az arra jogosultak.
A Thtv. összeférhetetlenségi szabályai közt ráadásul ezzel kapcsolatban semmilyen rendelkezést nem találunk, hiszen a második aláíró tisztségnek a lehetőségét meg sem említi a jogszabály. Így ez a tisztség csak egy lehetőség a társasházközösség számára, míg az ügyintéző szerv és az ügyintézést ellenőrző szerv megválasztása kötelezettség.
Tekintettel arra, hogy a Thtv. nem teszi kötelezővé a második banki aláírói tisztséget, így kétségtelen, hogy a társasházi közösség utalványozója más nem lehet, csak a közös képviselő. Bizonyítékul a Thtv. 43. § (1) bekezdés b) pontja a közös képviselő részére egy olyan feladatot határoz meg (az épület fenntartásának biztosítása), amely fogalom egyik eleme, az üzemeltetés kifejezetten nevesíti a közös képviselő kötelezettségeként a közüzemi szolgáltatások díjainak kifizetését. Értelemszerűen az egyéb kifizetések is a közös képviselő kötelezettségeinek minősülnek, de ilyen formán nevesítve más nem szerepel a törvényben.
Mivel a közgyűlésen, a közös képviselőn (ideértve az intézőbizottságot is) és a számvizsgáló bizottságon kívül más társasházi szervet a törvény nem ismer, ezért a közösség által létrehozott bármilyen más formáció nem minősül társasházi szervnek és nem is jogosult ezen szervek hatáskörét elvonni. Éppen ezért a második banki aláíró jogi értelemben nem tekinthető utalványozónak, nem őt jelöli ki erre a jogszabály, neki a törvényből fakadóan nincs ilyen jogköre, míg vele szemben a közös képviselő alapfeladatainak ez az egyike.
Olyan tisztség pedig semmiképpen nem lehet utalványozó, amely nem veheti át a meghatározott és kijelölt szerv hatáskörét, nem hajthatja végre a közgyűlési határozatban meghozott kötelezettségvállalást a törvényben kijelölt ügyintéző szerv helyett. Ezen tisztség iránti igényt a bizalomvesztés miatt kialakult gyakorlat alkotta meg, de ilyen önkéntesen létrehozott ad hoc szerv akkor sem veheti át a társasházi szerv törvényben meghatározott feladatát, legfeljebb segítheti, támogathatja annak működését. Véleményem szerint a második banki aláíró státusza legfeljebb ilyen segítő-támogatóként értelmezhető.
Remélem az olvasóban immár világosan körvonalazódott, hogy a közös képviselő az, aki utalványoz. A törvény az ő kötelezettségévé teszi a közgyűlési határozatok végrehajtását, az ő feladata a a közgyűlés által vállalt kötelezettségvállalás alapján eljárni, a jóváhagyott költségvetési terv alapján megtett jognyilatkozatokat megtenni, amely jövőbeni fizetési, szolgáltatási kötelezettséggel jár.
Erről a közgyűlés dönt, és ezt a határozatot a közös képviselő hajtja végre. Ő rendeli el a gazdasági műveletet, ő hajtja végre a rendelkezést is, tehát a kifizetést. Mivel egy törvényben el nem ismert és nem létező tisztség önkéntes bevezetése sem változtat ezeken a szabályokon, viszont a közös képviselő hatásköre nem vonható el, így a kifizető (utalványozó) akkor is a közös képviselő lesz, ha második banki aláíró ellenőrzi az utalások adatait, segítve ezzel a munkáját.
A törvény részletesen meghatározza a számvizsgáló bizottság feladatait, amelyeket más társasházi szerv nem láthat el, így egy önkéntesen létrehozott ad hoc tisztség viselője sem. A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva bármikor ellenőrizheti a közös képviselő ügyintézését.
A közös képviseletnek az ügyintézés körében elvégzendő feladatait a törvény tartalmazza. Ilyen feladatok egyike, hogy a közös képviselő jogkörében eljárva köteles minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében. Fenntartás: az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás.
Üzemeltetés a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása, így a közüzemi szolgáltatások díjának kifizetése, a központi berendezések üzemben tartói feladatainak ellátása, szükség esetén gondnoki, házfelügyelői, házmesteri szolgáltatások megszervezése, az intézőbizottság rendszeresítése esetén működésének biztosítása.
Ahogy a törvény szövegéből is látható, a közös képviselő ügyintézésének része a kifizetések teljesítése, az ügyintézés ellenőrzése pedig a számvizsgáló bizottság feladata. A Thtv. Kommentár úgy fogalmaz, hogy az ellenőrzési jog a közös képviselet oldalán kötelezettséget jelent, ugyanis az ellenőrzést lehetővé kell tenni, és azt minden lehetséges és ésszerű módon támogatni kell. Ha az egyik ilyen ésszerű mód, hogy a számvizsgáló bizottság második banki aláíróként ellenőrzi a kifizetésre kerülő tételeket, az nem hogy nem összeférhetetlen, hanem logikus lépés.
Összefoglalva
- a közös képviselő ügyintézési feladatának a része, hogy a kifizetéseket teljesítse, ezért ő minősül utalványozónak, kifizetőnek (a társasház nevében eljárva),
- a számvizsgáló bizottság feladata, hogy a közös képviselő ügyintézését ellenőrizze,
- az ügyintézés ellenőrzésének módszerei nincsenek meghatározva, korlátozva,
- a második banki aláíró tisztség a Thtv. által nem ismert és nem minősül a társasház szervezetének sem, az ilyen személy a törvényben meghatározott szervezetek feladatait (ügyintézés, utalványozás, ellenőrzés) nem veheti át,
- ezért nem lehet összeférhetetlen, ha a számvizsgáló bizottság a közös képviselő ügyintézésének ellenőrzése keretében – mint az erre kijelölt szerv – második banki aláíróként is eljár.
Arra nem ismerek példát, hogy bármelyik társasház ellen ilyen összeférhetetlenségre hivatkozva indult volna eljárás, és nem találunk olyan ítéletet sem, amely ennek a jogszerűtlenségét állapította volna meg, így ezek hiányában a rendelkezésemre álló információk alapján igyekeztem megfogalmazni a véleményemet.