A törvény – habár ismeri és nevesíti is ezt a tisztséget – adós a közgyűlésen elnöklő személy hatáskör és feladat meghatározásainak felsorolásával, ezért igyekeztem ezeket összeszedni és némi magyarázattal ellátni.
A levezető elnök mindösszesen 5 alkalommal szerepel ilyen formán megnevezve a törvényben, egy alkalommal pedig közgyűlés által megválasztott elnöklő személyként titulálva olvasható.
A törvényben az alábbi helyeken találhatjuk a levezető elnök említését:
- 34. § (1) bekezdés: A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés levezető elnöke, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet.
- 34. § (3) bekezdés: A közgyűlés levezető elnökének és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetőjének ugyanaz a személy is megválasztható.
- 37. § (1) bekezdés: Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy a levezető elnök a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani.
- 39. § (1) bekezdés: A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen: a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott két tulajdonostárs nevét.
- 39. § (2) A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két tulajdonostárs hitelesíti.
- 36. § (2) bekezdés: A határozatképességet a közgyűlés megnyitását követően, továbbá az egyes napirendekről történő szavazást megelőzően a közgyűlés által megválasztott elnöklő személy és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője állapítja meg.
A felsorolásból láthatjuk, hogy az elnök tevékenysége a közgyűlésre és a jegyzőkönyv elkészítésére, annak aláírására korlátozódik, de hogy ezen belül milyen konkrét feladatokat lát el, arról a törvény nem tesz említést.
A magam részéről ezt a hiányosságot a szervezeti-működési szabályzatban, vagy a megbízási szerződésben szoktam pótolni, hiszen a tisztség betöltése olyan tevékenység, amelyre vonatkozóan más jogszabályokban találhatunk rendelkezéseket. Álláspontom szerint ezek a szempontok és feladatok az alábbiak:
Titoktartás, adatvédelem
A közgyűlésen levezető elnöknek (továbbá jegyzőkönyvvezetőnek) tulajdonközösségen kívüli személy is felkérhető. A közgyűlés elfogadó határozata esetén a tulajdonközösségen kívüli személy levezető elnöknek (és a jegyzőkönyvvezetőnek) nyilatkoznia kell a magántitok megőrzésére és az adatvédelemre vonatkozó szabályok tudomásul vételéről, amelyet a jegyzőkönyvbe kell foglalni.
Talán nem szükséges megemlítenem, hogy a gazdasági adatok személyes adatnak, minden információ vagy adat, amit a titok „tulajdonosa” szeretne megőrizni, elzárni a nyilvánosság elől pedig magántitoknak minősül.
A levezető elnök, mint meghívott vendég
A közgyűlés nem nyilvános, azon kívülálló csak akkor vehet részt, ha ahhoz a közgyűlés hozzájárult. Ahogy az előbb is írtam, a közgyűlésen levezető elnöknek (továbbá jegyzőkönyvvezetőnek) tulajdonközösségen kívüli személy is felkérhető. Éppen ezért a tulajdonközösséget a jelölt személyéről a meghívóban előzetesen tájékoztatni kell, ha a kiléte ekkor már ismert. Az igénybevételről minden esetben a közgyűlés dönt. Amennyiben a tulajdonközösségen kívüli személy igénybevétele elutasításra kerül, abban az esetben gondoskodni kell arról, hogy a jelenlévők közül a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető személye megválasztásra kerüljön. A transzparencia szellemiségének és az előzetes tájékoztatásnak megfelelve, ha tulajdonközösségen kívüli személlyel tervezett a közgyűlésen a levezető elnöki, továbbá jegyzőkönyvvezetői tisztség betöltése, akkor ezen személyek nevét a meghívónak előzetesen tartalmaznia kell. Fel kell tehát tüntetni, hogy érkezik egy „kívülálló”, aki majd onnantól lesz a közgyűlés egyik tisztviselője, ha annak megválasztása megtörténik.
Objektivitás (részrehajlás nélkül vezeti a közgyűlést)
Ideális esetben a közgyűlést a közös képviselő nyitja meg és ő is szokott elnöklő személyként jelen lenni. Ha valamiért mégsem a közös képviselő vezeti le a közgyűlést (mert éppen őt váltják le és nem kíván jelen lenni, vagy akadályoztatva van, stb.), akkor érdemes olyan személyt felkérni, akinek személye garantálja azt, hogy a közgyűlés menete tárgyilagos lesz. Ilyen szempont lehet például, hogy a közös képviselőt kivéve nem lehet a közgyűlést levezető elnök az, aki a Társasházzal vagy a tulajdonosi közösséggel perben áll; akinek önálló igényét az adott közgyűlés napirendjére tűzték; akinek egyedüli, a közös tulajdon használatával kapcsolatos magatartását az adott közgyűlés napirendjére tűzték; aki legkevesebb három hónapnak megfelelő összegű közös költség hozzájárulással tartozik a Társasháznak. Ezt mindig egyedileg érdemes vizsgálni, mert ahogyan az ismert közmondás is tartja: minden szentnek maga felé hajlik a keze.
A levezető elnök a megválasztását követően a tisztség elfogadására vonatkozó elfogadó nyilatkozatot tesz
A levezető elnöki jogviszony nem a megválasztással jön létre, hanem azzal, hogy a megválasztás alapján az érintett vállalja a tisztség betöltését. A tisztségviselői jogviszony tehát konszenzuál (konszenzus = egybehangzó akaratnyilatkozat) ügylet, annak alapja szerződés, jelen esetben a megbízási szerződés. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a megbízási szerződés szabályai alapján a levezető elnök a rábízott feladat ellátására, a megbízó pedig díj fizetésére köteles. A rábízott feladat ellátása nem eredmény elérése irányul, így a levezető elnök akkor is megfelelően ellátja a feladatát, ha a közgyűlésen nem a remélt határozat születik. A megbízási szerződésről ennél részletesebben másik írásomban lehet olvasni.
A levezető elnök biztosítja a közgyűlés jogainak gyakorlását
A levezető elnöki tisztség elnevezése is mutatja, hogy a levezetés, tehát a közgyűlés (le)vezetése egyfajta aktivitást, pozitív magatartást feltételez. A közgyűlés döntéshozó szerv, de az azt alkotó tulajdonközösség nem minden esetben homogén, ezért biztosítani kell, hogy mindenki azonos módon tudja a jogait gyakorolni. Aki nem tud jól kommunikálni, nem tudja a rendet fenntartani, nem képes a felmerülő kérdésekre választ adni (ezért nem tűnik hitelesnek), vagy részrehajlóan jár el, annak a kezéből hamar kicsúszik a (le)vezetés, és ezáltal nem fog tudni megfelelni annak a tisztségnek, amely betöltésére megválasztották.
Csupán az érdekesség kedvéért mesélem el, hogy tulajdonosi meghatalmazással részt vettem az idei évben egy olyan közgyűlésen, ahol a 6 és fél órán át tartó, rövidnek nem mondható ülésezésen a levezető elnöknek megválasztott hölgy egy kis piros sípot fújt meg minden alkalommal, amikor nem a szívének kedves tulajdonosok szólaltak fel és nem a számára kedvező hozzászólást tették, így vonta meg tőlük a szót. Majd amikor rászóltak, hogy ezt fejezze be, akkor sípolás helyett a tollával ütögette az asztallapot. A legfőbb problémája az volt (a sok más, de leginkább szakmai hiányosságai mellett), hogy a napirendi pont ismertetésekor ő már az elvárt döntést is a tulajdonosok szájába adta, amelyet ők nem fogadtak kitörő örömmel és saját véleményüket is szerették volna előadni. A diktatórikus futballbíróra hasonlító levezetés eredménye botrányos volt. A tulajdonosok többsége a feléig sem bírta, egyszerűen felálltak és hazamentek, mondván, hogy erre nem kíváncsiak. A végére ordibálásig fajuló káosz uralkodott és ezt az sem segítette, hogy a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott hölgy a közgyűlés közepén az asztalon könyökölve elbóbiskolt, egyszerűen elaludt. Ezt is csak akkor vették észre, amikor vissza kellett volna keresni, hogy a 2 és fél órával korábbi határozatban milyen döntés is született és emiatt fel kellett őt ébreszteni. Hogy utólag ebből milyen határozatokat hirdettek ki és milyen jegyzőkönyv készült, az rejtély.
A közigazgatás fogalommeghatározása szerint a vezetés az elérhető célok kitűzése, a haladás irányának meghatározása, az alkalmazandó eszközök és módszerek kiválasztása és a cél elérése érdekében szükséges feladatok elvégeztetése az azokat végrehajtó szervezet által.
A közgyűlés (le)vezetése nem más, mint a napirendi pontoknak megfelelően a menetrendet megtervezni, a közgyűlési feladatokat szervezni, a felmerülő igényekhez igazodva azokról rendelkezni, azokat koordinálni és a törvényben meghatározottakat ellenőrizni. Elérni azt a célt, ami miatt a tulajdonosok összegyűltek.
A közgyűlés megnyitását követően, továbbá az egyes napirendekről történő szavazást megelőzően a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető megállapítja a határozatképességet
Ezt a törvény meghatározza, talán a legkevésbé magyarázatra szoruló feladatok egyike. A Thtv. 36. § (2) bekezdés alapján a határozatképességet a közgyűlés megnyitását követően, továbbá az egyes napirendekről történő szavazást megelőzően a közgyűlés által megválasztott elnöklő személy és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője állapítja meg.
Ez az egyszerűnek tűnő szabály néha tud komplikációkat okozni. Elbeszélésekből tudom, hogy „szabotáló” tulajdonosok szoktak olyat tenni, hogy a közgyűlésről a számukra nem szimpatikus részeknél távoznak, majd később visszatérnek. Ez különösen olyan napirendnél fordul elő, ahol a szavazati arány az összes tulajdoni hányadhoz van viszonyítva.
Arról nem is beszélve, hogy a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. Ha menet közben ez a szám lecsökken, akkor a levezető elnöknek egy feladata marad, a közgyűlést annak határozatképtelenné válása miatt be kell rekesztenie és megismételt közgyűlést kell tartani.
Ismerteti a napirendi pontokat és az azokhoz tartozó előterjesztéseket, javaslatokat
A napirendi pont tárgyalása során először a napirendi pont előadója kap lehetőséget az írásban kiadott anyagok szóbeli kiegészítésére, majd a levezető elnök által jegyzett jelentkezési sorrendben a tulajdonostársak hozzászólásai következnek. Előfordulhat, hogy az adott napirendi pont kezdeményezője valami oknál fogva nem tud személyesen jelen lenni, vagy nem szeretné az előterjesztését ismertetni. Emiatt a közgyűlés menete nem állhat meg, a levezető elnök ebben az esetben a vele közölt információk alapján ismerteti ezeket.
Arra felhívnám a figyelmet, hogy a napirendi pontok, előterjesztések és javaslatok ismertetése nem jelenti az azokkal való tartalmi azonosulást. A levezető elnöknek nem feladata, hogy azonosuljon bármelyik kezdeményezéssel, neki az a feladata, hogy levezető elnökként vezesse a közgyűlést.
Gondoskodik a közgyűlés tekintélyének megóvásáról, rendjének, biztonságának fenntartásáról
Első olvasásra egy kissé rendészeti-jellegűnek tűnő feladat ez, de bizony a közgyűlés egy döntéshozó fórum, amely gyakran heves vitákat is produkál, így a rendfenntartás éppen annak a feladta, aki azon elnököl.
Természetesen itt nem gondolhatunk olyan intézkedésekre, amelyre egy bírónak a tárgyaláson vagy az országgyűlés elnökének a Parlamentben lehetősége van, így kényszerintézkedés, fizikai erőszak nem alkalmazható, nem vezettethető ki a rendbontó személy, nem tiltható el a közgyűlésen való jelenléttől, vele szemben rendbírság sem szabható ki.
Annak viszont semmi akadálya, hogy a levezető elnök figyelmeztesse a közgyűlést vagy az adott személyt, megvonja a hozzászólás jogát, mindezek jegyzőkönyvezését kérje, a közgyűlést berekessze, vagy adott esetben a rendőrséget értesítse.
Engedélyezi a felszólalásokat: megadja és megvonja a hozzászólás jogát
Talán az egyik legfontosabb feladat azok közül, amelyekről a törvény nem tesz említést. A tulajdonostárs hozzászólását akkor kezdheti meg, ha részére a levezető elnök a szót megadta. A hozzászólások időtartama csak a szervezeti-működési szabályzatban korlátozható (Thtv. 13. §), arról a közgyűlésen egyedi határozatot hozni nem lehet.
Az alapvető jogok a közgyűlésen is érvényesek, ezért a hozzászólás során tartózkodni kell a többi tulajdonost sértő, a közgyűléshez nem méltó és oda nem illő kifejezések használatától. Az előzőek szerinti kifejezések használata miatt figyelmeztetett tulajdonostárstól a levezető elnök az adott napirendi pont tárgyalásának befejezéséig megvonhatja a hozzászólás jogát. A levezető elnök más indokkal nem korlátozhatja, vagy zárhatja ki a tulajdonostársat a véleménynyilvánítás lehetőségéből.
A szavazás megkezdése előtt segítséget nyújthat a szavazásra előterjesztett határozati javaslat szövegének megfogalmazásában
A törvény alapján a meghívónak nem kötelező tartalmi eleme a határozati javaslat, ha a közgyűlés személyes jelenléttel kerül megtartásra. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés időpontját és helyét; a közgyűlés levezető elnöke, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet; részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást; a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást.
A jogszabályban két esetben kerül említésre az előzetesen megfogalmazott határozati javaslat:
- Az írásbeli szavazásnál feltétel, hogy a közgyűlési napirendre vonatkozóan a felhívásához mellékelni kell az írásbeli határozati javaslatot is.
- Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték.
Azt is tudjuk, hogy közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen a tárgyalt napirendek összefoglalását, a közgyűlés által meghozott határozatokat szó szerint és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A közös képviselőnek a közgyűlésen meghozott határozatokat a közgyűlés megtartásától számított 8 napon belül a társasházban jól látható helyen ki kell függesztenie, továbbá ezzel egyidejűleg – ha a szervezeti-működési szabályzat ilyen kötelezettséget előír – azokról valamennyi tulajdonostársat írásban értesítenie kell. A közös képviselő által vezetett Közgyűlési Határozatok Könyve – évenkénti bontásban – a hitelesített közgyűlési jegyzőkönyv alapján tartalmazza a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen lévő tulajdonostársak, illetőleg a tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét, és a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat igen, nem, tartózkodott bontásban.
A határozat a közgyűlésen meghozott érdemi döntés, individuális norma, amely kötelező erővel bír. A közgyűlés határozatának – szó szerint – tartalmaznia kell a napirendi pont tárgyát (!!!), a megszavazott döntést, továbbá a teljesítés érdekében megszavazott feltételek esetén a határozat végrehajtásának módját, illetőleg feltételeit.
Külön szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a közgyűlés határozatának szó szerint tartalmaznia kell a napirendi pont tárgyát. Ez rendszerint lemarad, azonban érvénytelenségi oknak minősül a Thtv. 42. § (1) bekezdés alapján. Bízom benne, hogy ezen sorok olvasói már nem fogják ezt a hibát elkövetni.
Egy példán szemléltetem a határozat megszövegezését, hogy pontosan érthető legyen, mit is vár el a törvény. Tegyük fel, hogy a napirendi pont tárgya a levezető elnöknek javasolt személy megválasztása.
„1/2024. (08. 08). sz. határozat: A közgyűlés a levezető elnöknek javasolt személy megválasztása napirendi pont tárgyában ……….. igen ………….. nem …………. tartózkodom szavazattal úgy határozott, hogy a közgyűlés levezető elnökének X. Y.-t választotta meg.”
Mindez a jegyzőkönyvben kiegészül azzal, hogy: „A megválasztását követően X.Y. a tisztségre vonatkozóan elfogadó nyilatkozatot tett, a levezető elnöki feladatokat vállalta, tudomásul vette, hogy a magántitok megőrzésére és a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok betartására köteles.”
A magam részéről szoktam javasolni, hogy – habár a törvény nem írja elő csak az említett esetekben – azért érdemes lehet a határozati javaslatot előre megfogalmazni, mert az vagy megfelel az előre megfogalmazott módon és változás nélkül szavazásra bocsátható, vagy már csak a döntésnek megfelelően kell módosítani és nem azzal megy el az idő, hogy ott helyben kelljen a megfogalmazáson gondolkodni. Arról nem is beszélve, hogy ezekért akkor is a közös képviselő felel, ha nem ő lesz a közgyűlésen elnöklő személy.
A levezető elnök kihirdeti a szavazás eredményét
A törvény azt írja elő, hogy a közös képviselőnek a közgyűlésen meghozott határozatokat a közgyűlés megtartásától számított 8 napon belül kell a tulajdonostársakkal közölnie, kihirdetnie.
Én annak a híve vagyok, hogy ha ez helyben már közölhető, akkor azt meg is kell tenni. Főleg akkor, ha az egyik határozat meghozatalától függ a másik határozat meghozatala.
Ez ugyan némi kockázatot is hordoz magában, hiszen előfordulhat, hogy ott helyben a szavazatok számlálása még nem tűpontos, a későbbiekben módosul, de mindenképpen visszajelzést ad a közösségnek, aki erre jogosultak. A szavazatok számlálására létezik több verzió is, azonban az emberi tévedés lehetősége is mindig fennáll. Előfordulhat egy mellégépelés a szavazatokat összesítő táblázatban, vagy a közgyűlés után derül ki egy meghatalmazás érvénytelensége, ezért a közgyűlésen közölt eredmény nem tekinthető azonosnak a közös képviselő által 8 napon belül közölt kihirdetéssel. Az igazi problémát ez akkor jelenti, ha azon a pár elszámolt szavazaton múlik a határozat elfogadása, vagy el nem fogadása és más eredmény kerül kihirdetésre, mint amely a közgyűlésen közölve lett.
A levezető elnök aláírja a jegyzőkönyvet
Ezt a törvény meghatározza, talán a legkevésbé magyarázatra szoruló feladatok másika. A Thtv. 39. § (2) bekezdés alapján a jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két tulajdonostárs hitelesíti.
A levezető elnök felelőssége
Mindig felmerül a kérdés, hogy mennyiben felel a levezető elnök (ha nem a közös képviselő az) a határozatok jogszerűségéért, lehet-e rá ujjal mutogatni, hogy ő miatta nem volt jó a határozat megfogalmazása, vagy a későbbi érvénytelenség megállapításakor számon kérni.
A közgyűlés döntési autonómiájába tartozik, hogy kit választ meg egyes funkciók betöltésére, így akár levezető elnöknek, akár jegyzőkönyvvezetőnek. Nincs olyan törvényi rendelkezés, vagy a jogalkalmazó által követendő gyakorlat, amely alapján a levezető elnöknek (és a jegyzőkönyvvezetőnek) bármilyen ráhatása lenne a közgyűlésen meghozott határozatokra, vagy azok érvényességére, így az ezzel kapcsolatos felelősség kizárt.
Bízom benne, hogy aki eddig eljutott az olvasásban, annak már körvonalazódik, hogy a levezető elnöknek mi a szerepe és mik a feladatai és milyen jogviszonyban látja el azt. Ahogyan az is, hogy a levezető elnök a közgyűlés tisztségviselője, de nem a társasház szervezetének a része, legalábbis nem ezen tisztségéből fakadóan, ha ezt nem közös képviselőként teszi.
A törvény világosan és egyértelműen fogalmaz ezzel kapcsolatban. A Thtv. 43. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság jogkörében eljárva köteles a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek.
A Thtv. 51. § (1) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy a számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva bármikor ellenőrizheti a közös képviselő ügyintézését, és véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot.
A törvény kógens rendelkezéseitől eltérni nem lehet, így a közös képviselő kötelezettségeként megjelölt felelősség akkor is őt terheli, ha a közgyűlésnek nem ő lesz a levezető elnöke, a számvizsgáló bizottságnak pedig az az egyik feladata, hogy már előzetesen véleményezze a közgyűlés elé kerülő napirendeket. Ahogyan látható ez a kettős kontroll is gondoskodik arról, hogy mire a levezető elnök elé kerül a közgyűlés anyaga, abban ne legyen hiba. A megfelelő előkészítés tehát csapatmunka, kivéve, ha a közös képviselő annyira „önjáró”, hogy nem kíváncsi sem a számvizsgáló bizottság véleményére, sem más tulajdonos észrevételeire, de akkor viszont érdemes elgondolkodni a közös jövőn. Ez másképpen fogalmazva azt jelenti, hogy a képviselő nem a képviseltek érdekeit tartja szem előtt, arra nem kíváncsi, így az ezzel kapcsolatos következtetéseket a közgyűlésnek kell levonnia, amely leggyakrabban a tisztségviselő felmentésével végződik.
A levezető elnök is felelősségre vonható a Ptk. szabályai alapján, ha annak feltételei megvalósulnak. A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. Ehhez viszont az szükséges, hogy előzetesen legyen tisztázva, hogy mit várnak el a levezető elnöktől (magyarul: mi a kötelezettség). Ennek megértéséhez és segítéséhez írtam meg ezeket a sorokat. Ha nincs előzetes megállapodás, nincs tisztázva a feladat, akkor nehéz lesz bármit is a felelősség körébe vonni. Ha azonban a levezető elnök a szerződés megszegésével a közösségnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
Mivel a levezető elnöki tisztség csakis a közgyűlésen keletkezhet, azon is a napirendi pontnak megfelelő megválasztást követő elfogadó nyilatkozattal jön létre, így nehezen elképzelhető, hogy bármilyen felelőssége felmerülne az azt megelőzően és legalább 8 nappal korábban kiküldött meghívóban feltüntetett napirendi pontok és a mellékelt előterjesztések vonatkozásában. Különösen azért, mert a törvény egyértelműen megnevezi, hogy ez kinek a kötelezettsége. A határozat szövegének megfogalmazása a korábban leírt módon ugyan segítheti a közgyűlést, de semmiképpen nem jár a Thtv. 43. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felelősség átvállalásával.