A veszélyhelyzet szabályai

A jogrend

Egy jogállam akkor lesz demokratikus, ha az elfogadott jogrendje alapján működik. Ennek az alapjait az Alaptörvény határozza meg, amely szerint:

Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.” valamint  “Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.”

Ez azt jelenti, hogy van egy általánosan elfogadott jogrend, amelyben a jogszabályok egymással alá-fölérendeltségi viszonyban állnak. Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.

A “rendes” jogrendben az alábbi szabályok érvényesek, ez a hierarchia, ami napjainkban érvényesül:

  • Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.

  • A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.

  • A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.

  • Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.

  • Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

  • A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes.

A különleges jogrend attól lesz különleges, hogy a korábbi hierarchia felborul, mert a jogalkotói folyamat lassú és nehézkes lenne a szabályozásra, viszont az események azt kívánják, hogy akár azonnal intézkedni lehessen. Erre maga az Alaptörvény ad lehetőséget.


A veszélyhelyzet

A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

A Kormány veszélyhelyzet idején meghozott rendelete 15 napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja. A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.

Azt azonban ki kell hangsúlyozni, hogy csak a Kormány jogosult törvények végrehajtását felfüggeszteni, törvénnyel ellentétes rendeletet hozni. Senki másnak, sem a jegyzőnek, sem a polgármesternek, sem a vagyonkezelőnek ilyen jogköre nincs. Azok a jogszabályok, amelyeket a Kormány rendelete nem érint, ugyanúgy hatályban maradnak.

Különleges jogrend esetében a Kormány csak a magyar jogszabályokkal rendelkezhet ellentétesen, az uniós jogszabályokat nem írhatja felül. Így változatlanul alkalmazni kell a GDPR szabályait, de különös óvatossággal, hiszen egészségügyi adatok – különleges személyes adatok – kezelésének szabályai alól a veszélyhelyzet sem ad felmentést.