Az alábbiakban összegyűjtöttem pár fontos fogalmat, hogy a hallgatóim, a tanulmányaikat máshol végzők, vagy szakmájukat gyakorlók számára könnyedén és egy helyen elérhető legyen. A tartalom az igényeknek megfelelően folyamatosan frissül.
Adatbiztonság: a személyes adatok jogosulatlan kezelése, így különösen megszerzése, feldolgozása, megváltoztatása és megsemmisítése elleni szervezési, technikai megoldások és eljárási szabályok összessége; az adatkezelésnek az az állapota, amelyben a kockázati tényezőket – és ezzel a fenyegetettséget – a szervezési, műszaki megoldások és intézkedések a legkisebb mértékűre csökkentik.
Adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely a közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során keletkezett.
Adathordozó: az elektronikus adatkezelő rendszerhez csatlakoztatható vagy abba beépített olyan eszköz, amelynek segítségével az elektronikus adatok tárolása megvalósítható.
Adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi.
Adatvédelem: a személyes adatok jogszerű kezelését, az érintett személyek védelmét biztosító alapelvek, szabályok, eljárások, adatkezelési eszközök és módszerek összessége.
Alperes: aki ellen a pert megindították. Közigazgatási jogban az a közigazgatási szerv, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította és amely ellen a pert indították.
Anyagi jog: a jogviszonyt tartalmilag rendezi, hogy kinek mik a jogai, kötelezettségei.
Betekintési és megismerési jog: az a jogkör, amelynek birtokában a jogosult számára elérhetővé, megismerhetővé válnak az adott adatállományban kezelt személyes, és meghatározott feltételek fennállása esetén a különleges adatok, továbbá a másolat és a kivonat készítésének joga.
Bizalmasság elve: minősített adat illetéktelen személy számára nem válhat hozzáférhetővé vagy megismerhetővé.
Bizonyítási eszköz: különösen az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték.
Diszpozitív: eltérést engedő.
Egyezség: a felek a kötelemből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket megegyezéssel úgy is rendezhetik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak, vagy valamelyik fél egyoldalúan enged követeléséből.
Egységes közadatkereső rendszer: A szerv közérdekű adataihoz való egységes szempontok szerinti elektronikus hozzáférést és a közérdekű adatok közötti keresés lehetőségét a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter által működtetett egységes közadatkereső rendszer biztosítja.
Elállás: a másik félhez címzett egyoldalú nyilatkozat, mely a szerződést visszaható hatállyal számolja fel.
Elektronikus közzétételi kötelezettség: a közérdekű adatot kezelő szerveket terhelő, az Infotv. által előírt kötelezettség. Az elektronikus közzétételi kötelezettség nem más, mint egyedi adatigénylés nélküli közzététel, amely által proaktív (kérés nélküli, automatikus) adatszolgáltatás valósul meg.
Elévülés: az idő múlásához kötött kedvezmény.
Előszerződés: önként vállalt kölcsönös (kétoldalú) szerződéskötési kötelezettség.
Engedményezés: a jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át.
Érvényességi idő: az az év, hó, nap, szükség esetén óra, perc szerint feltüntetett időpont, ameddig a nemzeti minősített adat nyilvánosságra hozatalát, illetve az arra feljogosítotton kívüli minden megismerhetőségét a minősítő korlátozza.
Felmondás: olyan egyoldalú nyilatkozat, mellyel az egyik fél a jövőre nézve szünteti meg a szerződést.
Felperes: a pert kezdeményező fél.
Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
GDPR: az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet).
Hardver: informatikai eszközök kézzel közvetlenül megfogható részeinek gyűjtőneve.
Határozat: az ügy érdemében hozott döntés.
Hatáskör: azt mutatja meg, hogy adott ügyben melyik közigazgatási hatóság jogosult és köteles eljárni, érdemi döntést hozni és döntését rendelkezésére álló jogérvényesítő eszközökkel kikényszeríteni.
Hatóság: az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (akit) törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki.
Hatósági ügy: amelynek intézése során a hatóság döntésével az ügyfél jogát vagy kötelezettségét megállapítja, jogvitáját eldönti, jogsértését megállapítja, tényt, állapotot, adatot (a továbbiakban együtt: adat) igazol vagy nyilvántartást vezet, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti.
Hatósági szerződés: közigazgatási szerződés, amit a közigazgatási eljárás során a közigazgatási hatóság és az ügyfél kötnek valamely közérdekű hatósági ügy rendezése érdekében.
Hivatalból induló jogorvoslati eljárások: a döntés módosítása vagy visszavonása a hatóság saját hatáskörében, a felügyeleti eljárás, az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás.
Illetékesség: azt mutatja meg, hogy azonos hatáskörrel – tehát feladattal – rendelkező hatóságok közül melyik jogosult és köteles eljárni.
Információbiztonság: olyan előírások, szabályok és szabványok betartásának eredménye, amelyek az elektronikus információs rendszerben kezelt adatok és információk bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának, valamint az elektronikus információs rendszer és elemeinek sértetlenségének és rendelkezésre állásának zárt, teljes körű, folytonos és kockázatokkal arányos védelmének biztosítását érintik, és amelyeket az informatikai rendszer alkalmazása során megelőző biztonsági intézkedésekkel lehet elérni.
Információszabadság: a közérdekű, valamint közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapvető jog, mely elősegíti a közhatalom gyakorlásának demokratikus kontrollját és a közintézmények átláthatóságát (transzparencia).
Informatikai biztonság: az informatikai rendszer olyan kedvező állapota, amelyben a kezelt adatok bizalmassága, sértetlensége és rendelkezésre állása biztosított, valamint a rendszer elemeinek biztonsága szempontjából zárt, teljes körű, folytonos és kockázatokkal arányos.
Informatikai eszköz: minden olyan digitális eszköz és ennek funkcionális tartozéka, amely adatok összegyűjtésére, feldolgozására (rendezésére, csoportosítására, kiszámítására), előállítására, tárolására és megjelenítésére, illetve az e tevékenységekkel kapcsolatos adatmódosításra és adattovábbításra alkalmas.
Joghatóság: egyes országok közigazgatási hatóságai közötti munkamegosztást jelenti.
Jogszerű hallgatás: Az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt.
Karbantartás: a rendszerben vagy azok elemein végzett munka, melynek során a telepített hardver és szoftver konfiguráció nem változik, karbantartásnak minősül különösen a biztonsági réseket befoltozó hibajavítások telepítése.
Kérelem: az ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében.
Kérelemre induló jogorvoslati eljárások: a közigazgatási per és a fellebbezési eljárás.
Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.
Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.
Közfeladatot ellátó szerv: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy.
Központi elektronikus jegyzék: Az elektronikusan közzétett adatok egyszerű és gyors elérhetősége érdekében az e törvény alapján közérdekű adat elektronikus közzétételére kötelezett szervek közérdekű adatot tartalmazó honlapjára, valamint az általuk fenntartott adatbázisra és nyilvántartásra vonatkozó leíró adatokat a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter által működtetett, az erre a célra létrehozott honlapon közzétett központi elektronikus jegyzék összesítve tartalmazza. A közérdekű adatokat tartalmazó honlapra, adatbázisokra, nyilvántartásokra vonatkozó leíró adatokat tartalmazza.
Köztulajdonban álló gazdasági társaság: az a gazdasági társaság, amelyben a Magyar Állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik.
Külföldi minősített adat:
-
- megjelenési formájától függetlenül az Európai Unió valamennyi intézménye és szerve, továbbá az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, a külföldi részes fél vagy nemzetközi szervezet által készített és törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján átadott olyan adat, amelyhez történő hozzáférést az Európai Unió intézményei és szervei, az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, más állam vagy külföldi részes fél, illetve nemzetközi szervezet minősítés keretében korlátozza,
- a Magyar Honvédség nemzetközi műveletei és gyakorlatai keretében keletkezett, illetve felhasznált olyan adat, amelyhez történő hozzáférést a műveletben résztvevő felek – a művelet vagy gyakorlat követelményei szerinti minősítéssel – korlátozzák, attól függetlenül, hogy a
részes felek által képviselt államokkal Magyarországnak van-e a ba) alpontban foglaltaknak megfelelő megállapodása a minősített adat védelmére és cseréjére, és a minősített adat kezelésére vonatkozó rendelkezéseket a Magyar Honvédség, illetve a műveletet vagy a gyakorlatot irányító más részes fél határozza meg.
Magántitok: minden olyan, csak szűk körben ismert tény, körülmény, adat, amelynek nyilvánosságra hozatala sértené a magántitok jogosultjának érdekét.
Minősítő: feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult személy.
Nemzeti minősített adat: a minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozó, a minősítési jelölést az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelően tartalmazó olyan adat, amelyről – a megjelenési formájától függetlenül – a minősítő a minősítési eljárás során megállapította, hogy az érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minősítéssel védhető közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti (a továbbiakban együtt: károsítja), és tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát és megismerhetőségét a minősítés keretében korlátozza.
Oknyomozó újságírás: közérdekű, nagy érdeklődésre számot tartó hírek újságíró általi felkutatása és nyilvánosságra hozatala. Célja az olyan információk felderítése, amit eltitkolna, mert elítélhető dolgokra vonatkoznak – célja és feladata az igazság felderítése.
Operációs rendszer: a számítógépek működésének elengedhetetlen részét képező szoftver, amelynek feladata az alapvető szolgáltatások biztosítása a programok számára, valamint az alkalmazások és a felhasználó közötti kommunikáció biztosítása.
Pénz: az érték meghatározására szolgáló fizetési eszköz, általános értékmérő.
Rendelkezésre állás elve: annak biztosítása, hogy a minősített adat az arra jogosult személy számára szükség szerint elérhető és felhasználható legyen.
Sérthetetlenség elve: a minősített adatot kizárólag az arra jogosult személy módosíthatja vagy semmisítheti meg.
Szerződés: a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.
Szoftver: valamely informatikai eszköz olyan logikai (kézzel nem megfogható) része, amely a hardver(ek) működtetéséhez, vezérléséhez szükséges (különösen alkalmazások, operációs rendszerek).
Szükséges ismeret elve: minősített adatot csak az ismerhet meg, akinek az állami vagy közfeladata ellátásához feltétlenül szükséges.
Szükségesség és arányosság elve: a közérdekű adat nyilvánosságához fűződő jogot minősítéssel korlátozni csak az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, a védelemhez szükséges minősítési szinttel és a feltétlenül szükséges ideig lehet.
Terjesztés: széles körben ismertté tétel, általánossá, köztudomásúvá tétel.
Tényállás tisztázása: az érdemi döntés meghozatalához szükséges jogilag releváns tények összegyűjtése.
Továbbítás: az irat eljuttatása az egyik ügyintézési ponttól a másikhoz, amely elektronikusan tárolt irat esetén megvalósulhat az irathoz történő hozzáférés lehetőségének biztosításával is.
Többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával – közvetlenül vagy a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személy (köztes vállalkozás) szavazati jogán keresztül – rendelkezik, azzal, hogy a közvetett módon való rendelkezés meghatározása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazati hányadot meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazati hányadával, ha azonban a köztes vállalkozásban fennálló szavazatainak hányada az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. A befolyás számításánál nem kell figyelembe venni a huszonöt százalékot el nem érő közvetett befolyást.
Ügyfél: az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak.
Üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.
Védett ismeret (know-how): védett ismeret (know-how) az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.
Végleges döntés: a továbbiakban nem vitatható, az abban foglaltak végrehajthatóak és kikényszeríthetőek, azon a hatóság – néhány esetet kivéve – nem változtathat. (A közigazgatási jogban korábban jogerőnek hívtuk.)
Végzés: az eljárás során hozott nem érdemi döntés.
Vírus: olyan szoftvertörzs, amely egy szoftver részeként illegálisan készült, a szoftver alkalmazása során átterjedhet, „megfertőzhet” más, az informatikai rendszerben lévő rendszer-, illetve felhasználói szoftvert, sokszorozva önmagát, károkat és teljes működésképtelenséget okozhat.