Minek minősül a társasházi közgyűlés?

A veszélyhelyzet ideje alatt szembesültem azzal, hogy sokan a közgyűlést a nevében lévő „gyűlés” szó miatt a gyülekezéshez hasonlították, azzal azonosították, míg mások rendezvénynek tekintették. A közgyűlést azonban nem az elnevezése, hanem annak jelentése alapján kell értelmezni, amely nem más, mint a tulajdonosokból álló döntéshozó szerv.

Egy döntéshozó szerv nem gyűlés és nem rendezvény. A rendezvény fogalmát több jogszabály a saját értelmező rendelkezései közt definiálja.

Például:

• A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet alapján zenés, táncos rendezvény: rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni; rendszeres rendezvény: adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott rendezvény; alkalmi rendezvény: adott helyszínen egy alkalommal legfeljebb 10 egymást követő napon megtartott rendezvény. Zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában tartható. A társasházi közgyűlés tehát nem ilyen rendezvény.
• A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet alapján tilos a közbiztonságra különösen veszélyes eszközt közterületen, nyilvános helyen birtokolni. Nem vonatkozik a tilalom azokra az eszközökre, amelyek használata filmfelvétel, színházi előadás, illetve más hasonló rendezvény megtartásához szükséges, a pelargonsav-vanillilamid és az olajosgyanta-tartalmú kapszaicin hatóanyagot nem tartalmazó, legfeljebb 20 gramm töltőanyag tömegű gázsprayre, kivéve a közterületen vagy nyilvános helyen szervezett rendezvényeket. A társasházi közgyűlést ehhez sem tudjuk hasonlítani, mert nem közterületen vagy nyilvános helyen szervezett rendezvény.
• A sportról szóló 2004. évi I. törvény szerint Magyarország nemzeti ünnepein versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett verseny, mérkőzés kizárólag a nemzeti válogatott részvételével megrendezésre kerülő vagy a sportág nemzetközi szövetségének versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvényként szervezhető. Külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény szervezője csak sportszervezet, szakszövetség vagy sportági szövetség lehet. A társasházi közgyűlés sportrendezvényhez sem hasonlítható.
• A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény szerint tömegrendezvény a belépőjegy ellenében látogatható, zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó tömegrendezvény, ha belépésre jogosító, forgalomba hozott jegyek száma meghaladja a huszonötezer darabot. Talán nem szükséges magyarázni, hogy a közgyűlés milyen messze van ettől.
• A Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet tartalmazza a rendezvényszervezés fogalmát. A rendelet vonatkozásában rendezvényszervezés olyan eseti vagy rendszeres előre meghatározott célból (így különösen társadalmi, tudományos, szakmai, kulturális, sport) adott helyen és időben tartott összejövetellel kapcsolatos teljes körű előkészítő, szervező, összehangoló munka, amely magában foglalja az esemény létrejöttével kapcsolatos valamely szolgáltatás, így különösen rendezvényhelyszín, rendezvénytechnika, berendezés, dekoráció, catering, programok, előadók, szállás biztosítását. Ez is messze áll a társasházak közgyűlésétől, de legalább mutatja, hogy a Kormánynak milyen elképzelései vannak egy rendezvényről és annak szervezéséről. A közgyűlés nem ilyen.
• A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 24. pontja alapján gyűlés: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés; 25. pontja alapján nyilvános rendezvény: a gyűlés kivételével olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll.

• A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló  2012. évi II. törvény 29. § (2) bekezdés e) pontja alapján gyűlés a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés, f) pontja alapján nyilvános rendezvény a gyűlés kivételével olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll.

Ahogyan látható, egy rendezvény általában nyilvános, nyilvános helyen vagy közterületen kerül megrendezésre, azon akár tömegek is részt vehetnek, a szervezőnek szakképesítéssel kell rendelkeznie, adott esetben be is kell jelentenie a rendezvényt.

A gyűlés egyértelműen a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó fogalom. A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény 2. §-a tartalmazza a gyűlés fogalmát, amely: legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel. A gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat. Gyűlés továbbá ugyanezen törvény 1. §-a alapján a békés és fegyvertelen közös felvonulás és tüntetés. A gyűlésnek szervezője, vezetője, rendezője van, ráadásul a gyűléssel kapcsolatban a rendőrséget sem lehet megkerülni, hiszen aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak.

A társasházi közgyűlést éppen ezért gyűléssel azonosítani, vele egy tekintet alá venni – mert a nevében szerepel a „gyűlés” kifejezés – nemcsak megtévesztő, hanem rendkívül szakmaiatlan, és jogszabályoknak ellentmondó is. A tulajdonközösség ugyanis soha nem ülésezik abból a célból, hogy közügyben való véleménynyilvánítást gyakoroljon. A társasházi közgyűlésnek ugyanis más célja van: a napirendi pontok megtárgyalása és a döntés meghozatala. 

A Thtv. 27.§ (1) bekezdés vonatkozásában a közgyűlés a közösség legfőbb döntéshozó szerve, amely a tulajdonostársakból áll és amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet. A közgyűlés tehát nem egy rendezvény, hanem egy döntéshozó szerv, a társasház szervezete a közös képviselő és a számvizsgáló bizottság mellett. Működését egyrészt a törvény, másrészt saját szervezeti-működési szabályzata tartalmazza. A szervezeti-működési szabályzat, ahogyan a neve is mutatja, a társasház szervezetéről és annak működési szabályairól szól.

A döntéshozó szerv az adott szervezet ügydöntő jogosultságokkal rendelkező szerve. Az ügydöntő jogosultság olyan jogosultság, amely valamely ügyben végleges és érdemi döntés meghozatalával jár.

Jogi személyeknél a tagok vagy az alapítók az őket megillető döntési jogköröket a tagok összességéből vagy a tagok által maguk közül választott küldöttekből álló testületben (a továbbiakban: küldöttgyűlés), vagy az alapítói jogokat gyakorló személyek összességéből álló testületben gyakorolják. A döntéshozó szerv a döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza. A döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze.

A döntéshozó szerv tehát ülésezik, és az ülések megtartása nem minősül rendezvénynek.

Néhány példa:

• A gazdasági társaság tagjainak döntéshozó szerve a legfőbb szerv. Gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható. A legfőbb szerv ülése nem nyilvános.
• A szövetkezet tagjainak döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.
• Az egyesülés tagjainak döntéshozó szerve a taggyűlés.
• A közkereseti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése.
• A betéti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése.
• A korlátolt felelősségű társaság legfőbb szerve a taggyűlés.
• A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés.
• Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.
• A kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői.
• A lakásszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés.

Ahogyan a példákból látható, egy szervezet legfőbb szerve vagy döntéshozó szerve az adott konkrét szervezet irányításában kap jelentőséget, mivel érdemi, ügydöntő kérdésekről határoz. Éppen ezért az adott szerv nem rendezvényt tart, hanem ülésezik. 

Onnan is látható, hogy a jogalkotó a döntéshozó szervek ülésezését nem tekinti sem gyűlésnek, sem pedig rendezvénynek, hogy az előbbiekre vonatkozó rendelkezéseket követően, külön jogszabályban határozott a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről.

Az érdemi döntés meghozatalára jogosult szerv ülés keretén belül megtartott (tag)(köz)gyűlése pedig nem minősülnek rendezvénynek.